xx
A nap lemenőben volt. Egy nő vidáman tologatta a 2 hónapos csöppségét a Central parkban. Mellettük egy kis német juhász játszott szemérmes gazdájával. A szökőkúton egy kisfiú ült és a fagyiját nyalogatta jó kedvűen. A fiú lábait lógatta a szökőkút peremén, az előtt pedig Apja állt és várta míg a lánya vissza ér a mosdóból.
- Nézd! - mutatott rá apja a kút széle alatt elterülő vésésre.
- Mi az? - kérdezte abba hagyva előbbi tevékenységét a kis Bobby.
- Egy szép rajz - mosolygott rá apja.
Valóban egy szép vésés volt rajta. Egy angyalt ábrázoló rajz.
- És mi az a betű alatta? - tanakodott a fiú.
- Fogalmam sincs - vágta rá a férfi.
A kisfiú csak megrántotta a vállát és tovább ette lassan elolvadó fagylaltját.
*
- Vicces lány vagy - jegyezte meg Louis mosolyogva.
- És én ezt tudom - mondta szórakozottan a lány.
A fiú csak megrázta a fejét és kikapta a lány kezéből a zenelejátszót.
- Azt sem tudom ki vagy... - kezdte.
Louis úgy gondolta előbb szeretné megismerni mielőtt csak úgy engedi, hogy a dolgait lopkodja.
- Amelita - szólt közbe a lány - de csak Amy.
- Valóban? - húzta fel a szemöldökét - Amelita?
- Miért mi a baj a nevemmel?
- Semmi. De nem mindenkinek adnak olyan nevet ami egy meseszereplőre illik.
Amy csak pufogott magában.
- Vagy talán egy hercegnő lennél? - viccelt a fiú.
- Hahaha. Baromi vicces - tapsolt.
- Louis - mondta a fiú csak azért is - hol születtél?
- Doncaster - suttogta a lány.
- Amelita a Doncasteri meseszereplő - próbálta felvidítani Amyt.
A lány elmosolyodott majd megbökte a fiú vállát.
- És te?
- Csak nem, nem tudsz róla?! - háborodott fel a válaszoló.
- Kéne?
-Úgyszintén Doncaster.
Néhány percig szótlanul ültek majd Louis előszedett egy újságot és nyugodtan fellapozta.
Amy végig vezette a tekintetét az emberek között majd hosszan bámulta az egyik furcsa alakot.
- Mi az? - szólalt meg a fiú.
- Látod azt a pasit?
- Jep - vágta rá unottan Louis.
- Szerintem Goni ember - mereszti rá a szemeit a lány.
- Mi? Goni?
- Aha. Gonosz.
- Goni? -fordítja el a fejét nevetve.
- Goni - grimaszol a lány mire Louis még jobban nevetni kezd.
Ekkor történik meg amit a lány már sejtett.
A "Goni" fickó az előtte álló néni táskáját megfogva kezd el szaladni a most is mozgásban lévő metrón.
A lány felpattan mire Louis ijedten pislog néhányat majd a lány után fut.
- Hé! - kiálltja a lány a feketébe öltözött pasinak.
- Te hé! Mégis mit csinálsz? - fut el Louis mellette - majd én.
- Na még mit nem! Te nap mint nap szerepelsz újságokban. Mi lenne ha most már hősnek is hinnének? - kiáltott fel Amy - én leszek Batman!
- Mi? - hitetlenkedett a fiú.
- Csak vicceltem - nevet a lány.
- Őhm... bocsi - mondja egy 20-as éveiben járó srác - de nem akarjátok elkapni?
- Jujci! A fickó - kiált fel Amy.
- Jujci - ismétli meg louis halkan és elkezd sétálni a lány után.
A két bajkeverő lassan de alaposan átkutatva mindent keresték a táska lopót.
- Pedig még egy idős hölgy alá is benéztem - zsörtölődött a fiú.
Amy ráemelte a szemeit és furcsán méregette a fiút.
- Nem mondtam semmit - vágta rá Louis.
- Én is így gondoltam.
- Eltűnt - sóhajtott a fiú.
- Lehet.
- Hogy hogy csak lehet? - kérdezte Lou.
A lány csak köhögött egyet és az ajtó felőli irányba bökött.
Egy férfi állt ott sejtelmesen és sokszor fordult körbe és mérte fel a terepet. A kezében egy táska( hátizsák) volt.
- Szerinted a... - meresztgette kék szemeit a fiú.
Amy csak hümmögött egyet.
- Na végre itt vannak - lépett be a helysége 1 biztonsági őr és a hölgy akitől elvették a táskát - a két bajkeverő!
- Igen - bólogatott a lány - mi nem?! Az a pasi az, nem mi!
Amy kinyújtotta karját és a fura fickóra mutatott.
A nagydarab pasi ( aki történetesen a biztonsági őr) megmozdult mire a férfi ijedten hátrébb lépett.
- Adja ide a táskáját! - szólította fel mély hangon a fickót.
A férfi remegve az őr kezébe temette a táskát majd a lányra emelte szemeit.
Amy csak karba tett kezekkel vizslatta a fickót.
- Hopp és Kopp! - mondta neki mosolyogva.
- Talán nem annyira - húzta ki a kissé össze aszalódott banánt(?) Mr. Dickens (mert hogy így hívják).
- Én mondtam, hogy a piszkos kis bajkeverők voltak! - állította a nő aki eddig csöndben figyelte az eseményeket.
- Na, mi csak segíteni akartunk! - nyitja tágra a szemeit Lou.
- Úgy hogy táskát lopkodtok? - húzta fel a fél szemöldökét az őr.
Amy beszívta alsó ajkát miközben azon gondolkodott, hogyan másszanak ki ebből az egészből.
Amikor a metró lelassított, majd megállt az ajtók kinyitódtak és az emberek egyszerre kezdtek kifelé özönleni.
Úgy van. Itt vagyunk. Doncaster. A félreérthetetlen események városa.
Még pislogni is elfelejtettek amikor meglátták a sok embert, kamerával a kezükben.
A "rablás" és most ez. Na többet az biztos, hogy nem utaznak metróval sehova.
- Most mit csináljunk? - sziszegte a fiú.
- Hát... Az biztos, hogy nagy kakiban vagyunk - kezdte Amy - ami tetézi azt, hogy "loptunk" - bontotta ki a karjait és mutatott idéző jelet - és ,hogy megfulladni készülünk.
- Tehát abszolút világ vége, így is-úgyis - konstatálta a fiú.
- Igen - vágta rá a lány.
Louis a türelmesen várakozó őr felé lépett.
- Ügye tudja ki vagyok?
- Aha.
- És biztos van gyerek otthon - mosolyodott el.
- Sally 7 éves. Imád téged, meg a kis fiúkákat is.
- Hát akkor... - karolta át az őrt Lou.
- Menjen - egyezett bele - de kérek aláírást.
Louis gyorsan aláírta egy cetlit, majd a lány felé intett aki kikerekedett szemekkel bámulta az eseményeket.
- Kész vagy hercegnő?
Szia!:)
VálaszTörlésAjánlani tudom,hogy rakd ki a "Rendszeres Olvasók" ikont,ugyanis fel szeretnék iratkozni!:) Siess a következővel!
Szia!
TörlésKöszönöm szépen, és kint van az ikon :)
Szia! :)
VálaszTörlésMár feliratkoztam nálad rendszeres olvasóként, mert nekem személy szerint bejön eddig a történet :)))
Chat hiányában viszont itt vagyok "kénytelen" megkérdezni, hogy esetleg benne lennél-e egy cserében?:) Én máris kiraklak a blogomra! :)
http://howtorescuelove.blogspot.hu/
xx Lu
Szia! Hát igen, az ilyen dolgokban nem vagyok jártas(pl. hogyan kell chat-et csinálni) de majd megoldom. Köszi és te is nyomban kint leszel :)
Törlés